Furcsa paradoxon.
Könnycseppek a szemben,
De mosoly az arcon.
Fájdalom az egyik,
Boldogság a másik.
Két különb élet közül melyik hazudik?
A mosoly egy álarc. Hamis!
S ki a könnyeknek parancsol, olyan ember nincs.
Mert rejtheted mosoly mögé lelkedet,
De nem tehetsz semmit, ha könny lepi a szemed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése